Károly Róbert uralkodása (1308-1342)

1. A királyi hatalom megszilárdítása

Károly Róbert harmadszori megkoronázása (1310) után hozzákezd az ország belső rendjének helyreállításához, hol diplomáciai úton nyeri meg a vele szembenálló tartományurakat, hol katonai erővel számol le velük. A legnagyobb ütközetet az 1312. június 15-én megvívott rozgonyi csata jelenti, amelyben a kassai polgárok segítségével legyőzi a Csák Máté által támogatott Amádé fiak seregeit. 1315-ben székhelyét Budáról Temesvárra helyezi át. 1316-1321 között leveri Kőszegi János és Borsa Kopasz seregeit, ill. megtöri Ákos István fiainak ellenállását is. Csák Mátéval nem tud leszámolni, a problémát csak Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála oldja meg. Végül 1322-1323 folyamán leszámol a Subicokkal és Babonicokkal, ill. 1323-ban a Németújváriakkal is, ezáltal végérvényesen megszilárdítva hatalmát (1323 nyarán visszahelyezi székhelyét Budára).

Károly Róbertet nyugodtan nevezhetnénk akár újabb honalapítónak is, hiszen a feudális széttagoltság állapotában levő országból egységes gazdasági nagyhatalommá tette Magyarországot. A tartományurakkal való leszámolás után csak egyetlen komolyabb lázadással kell szembenéznie. Zách Felicián merényletet kísérel meg a királyi család ellen (1330), miután lányát, Zách Klárát elcsábította Kázmér herceg, Erzsébet királyné öccse, a későbbi Nagy Kázmér lengyel király (Zách Felicián személyében a főurak támadnak Károly Róbert ellen). A merénylet sikertelen, bár a királyné egyik kezének négy ujját is elveszti, ill. meghalnak a király gyermekeinek nevelői (Kenesich-i Gyula és Drugeth Miklós), ezt szörnyű megtorlás követi: a merénylő családját kiirtják vagy száműzik (ld. Képes Krónika). A megtorlást egész Európa elítéli, utóbb láthatjuk hatását Lajos 1351-es törvényeiben is (apák bűneiért fiaik nem bűnhődhetnek).

Károly Róbertnek három felesége volt: Beutheni és Tescheni Mária (1317-ben meghalt); Beatrix, a római király lánya (1318-ban veszi feleségül, s már 1319-ben meghal); ill. Erzsébet, László lengyel király lánya. Erzsébettől öt fia születik: 1321-ben Károly, 1324-ben László (Szent László magyar királyról nevezik el), 1326-ban Lajos (nevét Toulouse-i Szent Lajosról kapta), ill. 1327-ben András, ill. 1332-ben István; közülük Károly és László fiatalon meghal.

2. Belpolitikája

Károly Róbert alapos reformokat vezet be. A főkancellár által irányított kancellária szerepe megnő, s már diplomáciai ügyekkel is foglalkozik. Kiépül a hivatalrendszer, nagy szerephez jutnak a szakképzett hivatalnokok (akik az uralkodó feltétlen hívei). Országbírói bíróság (praesentia regia) és kancelláriai bíróság (specialis praesentia regia). Új arisztokrácia jön létre (kb. 33 új főúri család, pl. Szécsényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Debreceni Dózsa, Nagymartoni Pál családja, ill. a Lackfi-, Újlaki-, Szécsi-, Bebek-, és Cudar-család), háttérbe szorulnak a régi nemzetségek (Lajos uralkodása idejére az új főurak már szinte tartományúri hatalommal rendelkeznek, ezzel indokolja, pl. Küküllei János Lajos a zárai vereséget). Nem hoz be külföldi nemesi családokat (a Druget család kivételével, közülük Drugeth Fülöp kap nádori címet), a hivatalviselők a magyar arisztokrácia soraiból kerülnek ki. 1326-ban megalapítja a Szent György lovagrendet, melynek rajta kívül az ország leghatalmasabb főurai lesznek tagjai (s amely néhány év múlva feloszlik).

3. Hadseregreformja

Károly Róbert hozza létre a banderiális (banderia ~ olasz eredetű szó, jelentése zászló) hadszervezetet. Csak az elnevezés olasz, a hadszervezet sajátosan magyar: a birtokosok birtokuk nagyságának arányában kötelesek katonákat kiállítani; aki legalább 50 katonát volt képes felszerelni, saját zászlaja alatt vonulhatott hadba. A főúri bandériumokon kívül léteztek még királyi, egyházi és vármegyei bandériumok is.

4. Gazdaságpolitikája

A Nekcsei Demeter tárnokmester által elindított gazdasági reformfolyamat révén megteremtődnek a hivatalok és a hadsereg ellátásának pénzforrásai, gazdasági pillérei:

- királyi birtokok, királyi várak jövedelmei (az Anjouk idején mintegy 150 királyi vár van, Zsigmond idején már csak 28 marad),

- terragium: földbér, később cenzus néven szerepel,

- cenzus (a városok egy összegben fizetett adója),

- marturina (nyersbőradó), csöböradó, fertóadó, collecta victualium (élelmiszeradó),

- rendkívüli adó (collecta, exactio), mely később subsidiumként szerepel,

- census Judeorum (a zsidók különadója),

- descenzus (a megszállás): a király és kíséretének ellátása azon város által, melyen épp keresztülhalad,

- lucrum camarae (csak az új liliomos aranyforint bevezetéséig!),

- új, értékálló pénz bevezetése: az 1326-tól - az 1252 óta vert firenzei fiorino d'oro mintájára - bevezetett új aranyforint felváltja az addig forgalomban levő mintegy 32 féle pénztípust, egyszerűbbé teszi - az addig ezüstrudakat használó - kereskedelmet. A liliomos aranyforint mellett bevezetésre kerül az ezüstdénár is, ezzel bimetallikus pénzrendszer (az arany és az ezüst együttes szerepén alapul, az árak mindkét fémben kifejezésre kerülnek) jön létre,

- bányászok betelepítése Csehországból (Körmöcbánya),

- urbura (bányabér): azon nemesek kárpótlására, akiknek birtokain nemesfémbányákat tártak fel, ezzel immár a birtokosok is részesülnek a bányák jövedelmeiből (a kibányászott érc 1/3-át kapják meg, amit azonban csak a király pénzváltóhelyein válthatnak be, ezzel tovább növelve a királyi bevételeket). A bányákkal rendelkező birtokot a nemesek el is cserélhették a királlyal más birtokra,

- bányailleték: a bányászok által a bányászati jogért fizetett összeg,

- pénzverési monopólium,

- kapuadó (portális adó): a lucrum camarae pótlására bevezetett állandó adó, azon jobbágytelkek után szedték (a rajta élő családok számától függetlenül), melyek kapuin kifért egy megrakott szénásszekér (ha nem fért ki, féladót fizettek) 3 garas vagy 8 dénár összegben. (Később Hunyadi Mátyás váltja fel a füstpénzzel, amit már jobbágycsaládonként szedtek),

- harmincadvám (tricesima): a főútvonalak mentén felállított harmincadhelyeken szedett külkereskedelmi vám az árú értékének 1%-ában, az Anjou-kor után 3,33%-ában (eredetileg vásárvámokból a királyt illető részt jelentette),

- útkényszerből adódó vámok (pl. hídvám): az árú nagysága, tömege után,

- Károly Róbert uralkodása idején Magyarország első helyre kerül az európai nemesfémtermelés terén, s elsőségét Amerika felfedezéséig megőrzi. Aranyból (Erdélyben) évi 4000 kg-ot, ezüstből (a Felvidéken) évi 2200 kg-ot termelnek. Károly Róbert teli kincstárat hagy fiára, Lajosra, akinek uralkodása alatt - köszönhetően pl. a folyamatos háborúskodásnak - az ország kincstára teljesen kiürül.

5. Külpolitikája

Károly Róbert alapvetően békés külpolitikát folytat, dinasztikus kapcsolatokra törekszik (pl. fia, Lajos a boszniai király lányát veszi feleségül). Jó kapcsolatokat épít ki Csehországgal és Lengyelországgal (harmadik felesége, Erzsébet a lengyel király lánya. A tatárok és litvánok támadásaitól védelmezi Lengyelországot, amely kapcsolat később, Lajos Hedvig nevű leánya és a litván Ulászló házasságával tovább mélyül.).

Nézeteltérésbe kerül viszont Ausztriával (az 1322. szeptemberében vívott mühldorfi csatában Habsburg Frigyest támogatva nem győz ugyan, de így is sikerül visszaszereznie Pozsony vármegyét, melyet még 1301-ben, III. András halálakor kapott meg az özvegy királyné). 1328-ban fegyverrel szerzi vissza a korábban Ausztria által elfoglalt Muraközt. 1330-ban súlyos vereséget szenved Basarab havasalföldi vajdától: hadjáratot vezet a vajda földjére, aki eddig is adófizetője volt, s hiába ajánlja fel, hogy továbbra is fizeti az adót, sőt kárpótolja is a magyarokat, a király mégis a hadjárat folytatása mellett dönt. A Poszadánál megvívott csata a magyarok súlyos vereségével zárul, több magyar főúr és főpap is áldozatul esik, s a király is csak Hédervári Dezső önfeláldozásának köszönheti menekülését.

Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón, melyen Károly Róbert mellett III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével zajlik, megállapodnak a Bécset elkerülő, Cseh-, és Morvaországon átvezető kereskedelmi útvonalról. 1337-ben - a Kőszegiek lázadását megtorlandó - hadat vezet Ausztriába. Megegyezik Kázmér lengyel királlyal, hogy Kázmér utód nélküli halála esetén Károly Róbert fia, Lajos örökli majd a lengyel trónt, a megegyezést 1339-ben iktatják törvénybe.

 

Szerző: Gador

3 komment

Címkék: kiraly

A bejegyzés trackback címe:

http://magyartortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr24879281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.01.15. 11:21:53

Kiegészítés:

Basarab békeajánlata hidegen hagyta a magyar uralkodót, pedig az felajánlotta túszul egyik fiát és vállalta a régi adó kifizetését is, "csak, hogy térjetek vissza békében és óvakodjatok a veszélyektől, mert ha közelebb jöttök, azoktól meg nem szabadultok".
A magyar sereg, miután lerombolta a vajda székhelyét, egy szűk hegyi szorosban, Posada-nál (valószínűleg a Vöröstoronyi-szoros) szembesült a vajda fenyegetésével. A négy napig tartó csatában, amit a történelem a Posadai csata néven ismer, Károly Róbert és serege katasztrófális vereséget szenvedett a lesből támadó Basarab csapataitól.
E győzelem révén I. Basarab ideiglenesen függetlenítette Havasalföldet a Magyar Királyságtól, de fia, Nicolae Alexandru 1344-ben újból elismerte a magyar király formális fennhatóságát. I. Basarab, élete utolsó szakaszában a fejedelemséget fiával együtt kormányozta. Természetes halálban hunyt el 1352-ben.)

Nyitray552 2016.01.08. 10:27:49

Remek cikk, jó munka. Gratulálok!

Gador · http://omagyar.blog.hu 2016.01.08. 10:36:25

@Nyitray552: Köszönöm! :) Meghoztad a kedvem újabb cikkekhez! ;)