Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-1382)

Károly Róbert 1342-ben bekövetkezett halálakor erős, szilárd birodalmat hagy fiára, Lajosra, aki minden nehézség nélkül veszi át a trónt. Lajos uralkodása alatt éri el Magyarország legnagyobb területi kiterjedését. Első felesége, Luxemburgi Margit (IV. Károly császár lánya) 1349-ben a pestisjárvány áldozata lett. Második feleségétől, Kotromanic Erzsébettől fiai nem születnek. Három lánya közül a korán meghalt Katalint Orleans-i Lajoshoz akarta feleségül adni; Mária előbb - Nagy Lajos halála után - Magyarország királya (a királynő megnevezést a korabeli Magyarországon nem használták), később Luxemburgi Zsigmond felesége lett; Hedvig (Jadviga) a lengyel trónt örökölte. Lajos anyjával együtt kormányoz, aki csak 1380-ban hal meg, ezután kerül a hatalomba Lajos felesége, Erzsébet, aki ettől kezdve már ki sem akarja adni kezéből a hatalmat. Erzsébet anyakirályné végtelenül dacos személyiség, aki miatt Lajos egy alkalommal még Luxemburgi IV. Károllyal is összetűzésbe keveredett (IV. Károly diplomáciai erőfeszítéseinek hála nem került sor háborúra). Nagy Lajos tehetséges uralkodó, bár vannak, akik vitatják a "Nagy" jelző jogosságát. Erős birodalmat épít ki, ami azonban halála után széthullik. Lajos eszményképe Szent László volt, életrajzírója, Küküllei János küküllői főesperes Nagy Sándorhoz hasonlítja. Hadjáratainak és életének történetét Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikáiból ismerhetjük meg.
 
1. Belpolitikája
- jelentős reformot hajt végre a hivatalszervezetben: felülvizsgálja a hiteles helyek működését, megszünteti a gyűrűspecséttel rendelkező helyeket,
- kettéosztja a királyi pecsétet (egyik fele anyjánál van, a másik nála), ezzel szeretné megakadályozni a lázadást (azt, hogy a királyi tanács egyenjogúnak tartsa magát a királlyal),
- kiteljesedik és megszilárdul a Károly Róbert által alapított új arisztokrácia (mind Károly Róbert, mind pedig Nagy Lajos figyelt arra, hogy ne legyenek egységesek az új nagybirtokosok birtoktestjei, ennek ellenére az új főurak mégis jelentős hatalomra tettek szert (ld. Zára),
- honor-rendszer: az új arisztokrácia immár nem nemzetségi, hanem hivatali arisztokrácia. Tagjai hivataluk betöltésével válnak jogosulttá nem adományozható és nem öröklődő birtokra (honor), melyet a király bármikor visszavehet. A megadományozott általában a királyi udvarban tartózkodik, a honorbirtok irányítását ispánjára bízza, aki részesedik a birtok jövedelmeiből. A honor-rendszer Zsigmond trónra kerülésével (1387) szűnik meg, aki ismét öröklődő birtokokat adományoz (ennek is köszönhető, hogy mindössze 28 vár marad a király kezén).
2. Törvényei: Lajos 1350-es hadjárata után a hadjáratban résztvevő kis-, és középnemesek helyzetének megkönnyítésére adta ki 1351. évi törvényeit. A hazánkban is dúló pestisjárvány a jobbágyok számát is megtizedelte, a nagybirtokosok a kilencedfizetés elengedésével a kis-, és középbirtokosok jobbágyait saját birtokaikra tudták csábítani, súlyos munkaerő-gondokat okozva a kis-, és középbirtokosoknak. Ennek orvoslására iktatták törvénybe a kötelező kilencedszedést. Ugyancsak az 1351-es törvényekben találhatjuk meg az ősiség törvényét , amely az 1222-es, az 1351-es törvények által is megerősített Aranybulla 11. pontja helyébe lépve kimondja, hogy a birtokosok ősbirtoka csak akkor száll vissza a királyra, ha már oldalági rokonok sincsenek. A korszak nagy jelentőségű törvénye, amely a XIX. századra már a további fejlődés akadályává vált. Az 1351. évi törvények egyházi (1, 2, 3, 20, 21), nemeseket érintő (6, 11, 12, 13, 15, 17), jobbágyokat érintő (6, 18, 16), gazdasági (4, 5, 6, 7, 8) és igazságszolgáltatási (9, 10, 14, 19, 22, 23, 24, 25) rendelkezéseket tartalmaznak (egyes törvények több csoportba is besorolhatók). Az 1351. évi törvények pontjai:
                1. Egyházi fenyíték tiltása az egyházzal perben álló világi személy ellen,
                2. A főesperesek kötelesek a meggyilkolt embereket ingyen eltemetni,
                3. Törpekonventek oklevélkiadási jogának megvonása birtokjogi ügyekben,
                4. Kamaranyereség meghatározása három garasban minden egész telek után,
                5. A saját birtokaikon lakó gazdatisztek, cselédek és szolgák a kamaranyereség fizetésétől fel vannak mentve,
                6. Kilencedfizetés és behajtás,
                7. Birokadományozásokkal kapcsolatban kiadott oklevelek kancelláriai díjának megszabása az (alkancellár és írnokai részére fizetendő díj),
                8. Szárazföldön igaztalan vámokat nem kell szedni, csak azok fizessenek, akik hidakon vagy hajókon kelnek át,
                9. Hogy a törvényszéken elmarasztaltakat a bíró fogja el és egyezkedés végett három napig őrizze,
                10. Az elítéltek bűneiért a bűnös családja nem büntethető,
                11. Egy és ugyanazon nemesi szabadság deklarálása,
                12. A Dráva-Száva vidék nemesei mentesülnek a nyestbőradó (Bán zsolozsmája) fizetése alól,
                13. Birtokcsere szabályozása a bányabirtokoknál; urbura,
                14. Hogy adományozott birtokok tárgyában folyó peres ügybe a király nevét bele ne keverjék.
                15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek; a réveken mindenfelé, amerre csak akarják, minden akadály nélkül szabad átkelésük legyen,
                16. Jobbágyok erőszakos költöztnetésének tiltása,
                17. A nemeseket lakodalom idején ne kényszeritsék a vámhelyeken egy márka fizetésére: "azt a szokást, hogy a midőn országunk nemesei házasodni mennek és feleségeikkel szokott módon tűzhelyükre visszatérnek, tőlük a hidakon és vámhelyeken egy márkát követelnek, jónak láttuk megszüntetni és eltörölni",
                18. A (királyi vagy királynői városokban és szabad falvakban élő) jobbágyokat régi vétkeikért nem szabad fogságba vetni (vitatják, hogy a szabad költözésre, vagy az úriszékre vonatkozik-e),
                19. A fiú apja vétkeiért ne bünhődjék, sem személyében, sem birtokaiban vagy vagyonában kárt ne tegyenek, vagy el ne marasztalják,
                20. Az egyházi férfiak három tanuvallató levéllel nem szerezhetnek birtokokat. A püspökök, káptalanok, apátok, konventek, prépostok és egyéb birtokos egyházi személyek a nemesek és egyháziak közt való birtokszerzést illető három tanuvallató levéllel (hacsak a királyi felség a dolgot tetszése szerint kirendelt megbizható férfiak utján, meg nem vizsgáltatja és magát nem tájékoztatja) a nemesekkel és egyháziakkal szemben birtokokat sem nem szerezhetnek, sem meg nem tarthatnak (csak a királynak, királynőnek, vagy a királyi felséget helyettesitő biráknak kiváltságleveleivel),
                21. A káptalanok és konventek emberei, akiket királyi parancsra bizonyságul kivisznek, csak olyanok lehetnek, akik ugyanabban az egyházban méltóságot viselnek. Ha a nemesek annak a káptalannak vagy konventnek bizonyságát az ő saját lován vitték ki, akkor napjára két garast; de ha a maguk lován, akkor napjára egy garast kötelesek fizetni,
                22. Királyi ember pedig, akit idézés vagy tanuvallatás eszközlésére visznek ki, csakis abból a megyéből vagy kerületből való lehet, a melyben az a fél lakik, akit idéznek vagy aki ellen a tanuvallatás történik. A káptalanok bizonyságát a legközelebbi káptalanokból kell idézésre vagy tanuvallatásra kivinni,
                23. Tanuvallatások más módon nem történhetnek, csak a király, a nádor, vagy az udvabiró levelei utján, és annak a megyének vagy kerületnek a nemeseit egybe kell gyűjteni és ezeknél kell nyilvánosan tudakozódni,
                24. Békebirságul három márkánál többet nem lehet követelni. Ha a perlekedők akármily jelentékeny vagy fontos ügyben egyezkedni akarnak, a biró őket ebben semmi esetre sem gátolhatja meg, és tőlük békebírságul három márkánál többet semmi szin alatt se követeljenek,
                25. A birtok dolgában inditott vagy inditandó mindennemű pert, minden halogatás és halasztás nélkül, a harmadik határidőben be kell fejezni. És hogy jelen megerősitésünknek, megujitásunknak, rendelésünknek, s a szabadság e bőkezű adományozásának és engedélyezésének a rendje örök szilárdságu erőt nyerjen, s hogy azt mi vagy utódaink bármikor bármely részében vissza ne vonhassuk, kiadtuk függő és hiteles pecsétünkkel megerősitett jelen kiváltságlevelünket.
3. Külpolitikája
Nagy Lajos uralkodásának középpontjában a hadakozás áll, szinte egész életében végigkíséri. Lovagkirálynak tartotta magát, szinte minden hadjáratában személyesen is részt vett; példaképének Nagy Sándort és Szent Lászlót tekintette. Velencével szinte örökös háborúskodásban állt a dalmát városok (pl. Zára) birtoklása miatt (1345: engedelmességre kényszeríti a horvát nagyurakat, Zára behódol; 1346: velencei támadás Zára ellen, a város felmentése nem sikerül; 1348: nyolc évre szóló béke; 1356: a magyar király sikeres támadása; 1358: béke Velencével, Lajos Dalmácia ura).
Nápoly elleni hadjáratait öccse, András meggyilkolása váltja ki. Már Károly Róbert, s később fia, Lajos is örökségének tekinti a nápolyi trónt, a két ország szövetségével azonban olyan erős közép-európai hatalom jöhetett volna létre, melynek létrejöttét maga a pápa sem szorgalmazta. A nápolyi trón megszerzésére kezdetben diplomáciai erőfeszítéseket tesznek: Erzsébet anyakirályné példátlan mennyiségű kinccsel indul Nápolyba (1343), költségeire 27000 márka (6,6 t) ezüstöt és 21000 márka (5,1 t) aranyat visz magával, ill. Lajos további 4000 aranyat küld utána; az anyakirálynő az út során aprópénzt osztogat a falvakban. Az út tulajdonképpen teljesen eredménytelen, nem érik el, hogy Andrást nápolyi királlyá koronázzák, még annak ellenére sem, hogy a pápának 44000 márkát igérnek (amit rendkívüli adó kivetésével be is szednek, s el is juttatnak a pápai kincstárba). Johanna, Endre felesége időközben megöleti férjét (1345, Aversa), ezt követően kerül sor az első nápolyi hadjáratra (1347-1348). A sereg fegyelmezetten vonul, s 1348. karácsonyára el is éri a várost. Nagy Lajos azonban súlyos hibát követ el azzal, hogy nem bízik meg a városok követeiben, ill. kivégezteti pl. az Endre temetéséért egyedül valamit tevő Durazzói Károlyt is ("második aversai tragédia"). A pestisjárvány kitörésével Lajos visszavonul, helytartókat hagy maga után. Johanna később visszatér Nápolyba és megnyeri magának a városiakat. 1348 végén Lackfi István vezetésével indulnak csapatok Itáliába, ill. 1350-ben megindul a király második nápolyi hadjárata is, ami azonban már nem vezet eredményre. Lajos végül a pápa kezébe helyezi a nápolyi koronát, Johannától 30000 Ft kártérítést kap, s két itáliai címet megtart magának. A pápa végül Johannának ítéli a koronát, így a nápolyi hadjáratok tulajdonképpen teljességgel eredménytelenek maradnak.
Lajos további területszerző hadjáratokat is folytat: 1343-ban és 1365-ben hadat vezet Bulgáriába (Bolgár bánság létrehozása Viddin központtal), bosnyák hadjárat apósa halála után, összetűzés a szerbekkel. III. Kázmért támogatva az 1340-es évek közepétől a pogány litvánok ellen vezet hadat. 1366-ban kerül sor az első török-magyar összecsapásra, melynek eredménye vitatott. A török krónikák egyértelmű török győzelemként tüntetik fel, a magyar krónikák szerint egyik fél sem tudott döntő sikert elérni (ezt követően viszont zarándokhelyet alapítanak az ausztriai Mariazell-en).
Nagy Kázmér halálával 1370-ben Lajos örökli a lengyel trónt, ezzel Lengyelország és Magyarország perszonálunióra lép. A lengyel nemesekkel kötött megállapodás alapján Lajos halála után Mária lesz a lengyel király, mivel azonban Mária nem költözhetett Lengyelországba, ezért Lajos kisebbik lánya, Hedvig került a lengyel trónra, akit később hozzákényszerítenek a nála mintegy harminc évvel idősebb Ulászlóhoz.
4. Gazdaság és Társadalom az Anjou-korban
- alacsony népsűrűség (a század elején 5-7 fő/km2, a XIV. század végére 10 fő/km2), németek (vezetői a soltészek) és románok (vezetői a kenézek) betelepítése,
- jogilag egységes jobbágyság, melyen belül már megfigyelhető a vagyoni különbségek kialakulása,
- erősödő városfejlődés,
- nemesség egységes jogállása (1351).

Szerző: Gador

Szólj hozzá!

Címkék: magyar uralkodok;

A bejegyzés trackback címe:

http://magyartortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr29881914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.